A 10 legjobb Sean Connery-film

Az edinburgh-i születésű Sir Sean Connery kis szerepeket játszott különböző TV- és mozifilmekben, mielőtt megkapta volna azt a szerepet, amivel üstökösként felívelő színészi pályafutása elkezdődött. Egy alacsony költségvetésű brit film, a Dr. No elindította a filmtörténet egyik leghosszabb sorozatát. Connery James Bondként szerepelt az Oroszországból szeretettel, a Goldfinger, a Tűzgolyó, a Csak kétszer élsz, a Gyémántok az örökkévalóságnak és a Sohase mondd, hogy soha című epizódokban. Az 1987-es Aki legyőzte Al Caponét című filmért elnyerte a legjobb epizódszereplőnek járó Oscar-díjat és az Arany Glóbuszt is. Számos elismerésben részesült életében, övé többek közt a legrangosabb francia érdemrend, a Becsületrend, valamint A rózsa nevé-ben nyújtott alakításáért elnyert BAFTA-díj. 1990-ben életmű-díjjal jutalmazta meg a Brit Filmakadémia, 1995-ben Cecil B. DeMille-díjat kapott, 1998-ban pedig elnyerte a BAFTA legrangosabb díját, a British Academy Fellowshipet. Az angol királynő lovaggá ütötte. 2020. október 31-én 90 éves korában sajnos távozott az élők sorából.

James Bond: Oroszországból szeretettel (angol akciófilm, 111 perc, 1963)

Bondot Isztambulba küldik azzal a megbízással, hogy a szovjet követségről lopjon el egy dekódert. Ezúttal nem a világ a tét. Csupán egy szovjet technikai csoda, egy kódfejtő szerkezet - a Lektor - amely azonban hatalmas veszélyt jelenthet a nagyhatalmakra, ha rossz kezekbe kerül. A Lektort nem csak a Brit Titkosszolgálat szeretné megkaparintani, hanem egy gátlástalan terrorista szervezet, a SPECTRE is. Egy egykori KGB ügynöknő és egy szovjet mestersakkozó ördögi tervet eszel ki, amelynek kulcsa James Bond. A sakkozó tökéletes logikával dolgoz ki minden lépést. Tudja, hogy Bond képes megszerezni a szerkezetet, tudja, hogy a 007-es nem képes ellenállni a szép nőknek, és tudja, hogy egy csapdába csalt ügynökkel könnyen elbánik a SPECTRE "ökle", Red Grant. Bond persze időben rájön, hogy csapdába csalták - a gyönyörű csalinak mégsem képes ellenállni.

A domb (angol filmdráma, 120 perc, 1965)

Drámaian feszült film egy örök emberi dilemmáról: hogyan lehet és hogyan érdemes fellázadni az embertelen körülmények ellen? "A történet a II. világháborúban egy brit katonai táborban játszódik, lakói azonban brit katonák, akik engedély nélküli távolmaradás, feketekereskedelem vagy más bűncselekmény miatt kerültek ide. A helyszín egy börtön, valahol az észak-afrikai sivatagban... Nem csak lelkileg, fizikailag is ez volt a legkeményebb filmem. A végére teljesen kimerültem." (Sidney Lumet)

Aki legyőzte Al Caponét (amerikai krimi, 115 perc, 1987)

Chicago a szesztilalom és a világválság Amerikájának zűrzavaros éveiben. Al Capone (Robert De Niro) szinte mindenkit a markában tart, miközben Chicagót a gengszterek csataterévé változtatta. A törvény kezéből minduntalan kisikló bűncézár lebuktatására különleges nyomozócsapat alakul: a "megvesztegethetetlenek". Azzal érdemelték ki ezt a megtisztelő elnevezést, hogy megölni ugyan lehet őket, de megvenni vagy megfélemlíteni nem. A vezetőjük Eliot Ness (Kevin Costner), a vasakaratú finánc, aki Malone (Sean Connery), a minden hájjal megkent veterán ír zsaru segítségével csapdát állít a nagy "cápának".

Vadászat a Vörös Októberre (amerikai akciófilm, 129 perc, 1990)

A Vörös Október, a legújabb, szupertechnikával felszerelt szovjet atomtengeralattjáró az Egyesült Államok partjai felé tart. Az amerikai kormány attól fél, hogy akcióra készül. Egyedül Jack Ryan, a CIA szakértője gondolja, hogy az atom-tengeralattjáró litván parancsnoka dezertálni akar. A valóság még cifrább: Ramius kapitány át akarja játszani a modern hadieszközt az amerikaiaknak, hogy a szovjetek ne kerüljenek egyoldalú fölénybe. Az USA hírszerzése támadásként értelmezi a gépóriás mozgását, s beindítja ellene hadigépezetét, miközben a szökést sejtő oroszok is üldözőbe veszik a tengeralattjárót. A parancsnoknak minden leleményességét össze kell szednie, hogy kivághassa magát a kettős szorításból.

A híd túl messze van (amerikai-angol háborús filmdráma, 176 perc, 1977)

A második világháború a végéhez közeledik. A németek már elvesztették Franciaország nagy részét és a szövetséges csapatok úgy döntenek, ideje végső csapást mérni rájuk. A tervek szerint többezer amerikai, lengyel és angol ejtőernyőst dobnak le Hollandiába, hogy kiépítsenek néhány bázist, amíg az erősítés megérkezik. Három hidat kell elfoglalniuk a Rajnán és a legnagyobb stratégiai fontosságú hely az Arnhem-híd, amit ha elfoglalnak, azzal leblokkolhatják egész Nyugat-Németországot.

A leghosszabb nap (amerikai háborús filmdráma, 180 perc, 1962)

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre, onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt. Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát.

James Bond: Dr. No (angol akciófilm, 110 perc, 1962)

A brit titkosszolgálat ügynökét, James Bondot Jamaicára küldik, hogy a szervezet telepített emberének eltűnése ügyében nyomozzon. Noha érkezését követően többször is megpróbálják megölni, Bond pillanatok alatt megtalálja a nyomokat, amin elindulhat a gyilkos felkutatására. Úgy tűnik, az ügyben fontos szerepet játszik egy titokzatos tudós, Dr. No, aki egy közeli szigeten építette fel főhadiszállását. A szigetről a helybeliek rémisztő legendákat mesélnek, de ez nem tartja vissza Bondot attól, hogy odamenjen.

A rózsa neve (olasz-francia-NSZK thriller, 130 perc, 1986)

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg. A középkori krimi Umberto Eco világsikerű regénye alapján készült.

James Bond: Goldfinger (angol akciófilm, 105 perc, 1964)

A legnagyobb angol bank felfedezi, hogy valaki hatalmas mennyiségű aranyat halmoz fel, és úgy tűnik, a nemzetközi aranykereskedő, Auric Goldfinger is érintett az ügyben. A bank azt kéri, James Bond titkosügynököt küldjék nyomozni az ügyben. Bond hamarosan feldezi, hogy az arcátlanul vakmerő terv az évszázad bűnténye lenne, melynek célja teljes gazdasági káoszt kavarni a Nyugaton. Nincs könnyű dolga, Goldfingernek ugyanis olyan segítők egyengetik rögös útját, mint Pussy Galore, a szexis pilótalány, vagy a már megjelenésével is riasztó Oddjobb, aki speciális acélpenge-karimájú kalapjával gyilkolja ellenfeleit...

A szikla (amerikai akciófilm, 130 perc, 1996)

Hummel tábornok végzetes lépésre szánja el magát, kommandósaival elfoglalja Alcatrazt és túszul ejti a turistákat. Amennyiben a kormány nem teljesíti követelését, San Franciscót vegyi támadás éri. A katasztrófa elhárítása egy módon lehetséges: a fegyvereket ártalmatlanítani kell az Alcatrazon. Ám a ki- és a bevezető utat csak egy ember ismeri, a börtönben ülő egykori ügynök, aki egy tapasztalatlan vegyifegyver-szakértő segítségével kénytelen úrrá lenni a helyzeten, és megmenteni ötmillió ember életét.

Népszerű bejegyzések